Felelős állattartás! Felelős állattartás?

„Csak akkor vegyünk magunkhoz házi kedvencet, ha pontosan átgondoltuk az ezzel kapcsolatos felelősséget, kötelezettségeket, ha úgy tetszik, terheket is. Aki felelősen gondolkodik, csak olyan állatot választ maga mellé, amelynek meg tudja teremteni a megfelelő életfeltételeket. Legyünk tehát tudatában annak, hogy egy életre választunk. Az ő életére. A felelős állattartásnak az a lényege, hogy társállat és gazdája úgy tudjanak harmonikusan együtt élni, hogy ebben a kapcsolatban ember és állat is jól érezze magát, s mindez összhangban legyen környezetükkel.”

Ezt találtam a keresőben. Gyanítom, hogy az átlagembernek, aki szereti az állatokat és elgondolkodik, hogy legyen-e sajátja, hasonló gondolatok jutnak eszébe. Mikor szóba került, hogy legyen kutyánk, az futott át az agyamon, hogy “te jó ég, az én felelősségem lesz, és semmit se tudok a kutyákról…”, ez részben így is lett. A kutyusunk mentett kutya, a Zöld Zebra Állat- és Természetvédő Egyesület  munkatársához, Jutkához került, miután egy fáról vágták le, mert valaki felakasztotta. Gyönyörűen rendbe hozták, mert bőrbetegsége is volt. Egy csupaszív, de önfejű kutyát képzelj el. Nagyon igyekeztünk, de a sok energiája és a rászánható időnk nem volt megfelelő arányban. Idővel elkezdtünk járni vele az Őrmezei Kutyaiskolába Évihez. Szerettük volna “megszelídíteni”, mielőtt kisbaba érkezik a házhoz. Nem kis munka és idő volt, ráadásul műteni is kellett a lábát, mert a kuvaszoknál fajtabetegség, hogy a térdkalács érdes, és a mozgástól “elvághatja” a tartó szalagokat. Nála ez így is alakult. Szerencsére helyre tudták hozni, bár, most ebben a nagy melegben mindig tartja azt a lábát, de fájdalom nem látszik rajta.

Sok izgalmas “kalandot” tudnék még mesélni Arwenről, és a cicáinkról, de azt majd legközelebb. 🙂

 Zárásként egy megosztott bejegyzés és pár kép, ami joggal háborít fel minden állatkedvelőt! Hála az égnek, hogy vannak, akik igyekeznek tenni valamit, ha ilyen kegyetlenséggel találkoznak!

“CSAK RÖVIDEN!
Üzenet egy elvetemült szemétládának! Aki ma délután a Vadvirág mögötti erdőben három kiskutyát élve a fához kötözött, dróttal és lánccal, úgy hogy mozdulni sem tudtak! Sikerült kiszabadítanunk élve mindhármukat! Megtettem a hivatalos lépéseket az ügyben!
Ettől függetlenül mindent lefotóztam és tanúk is rendelkezésre állnak!
Aki teheti, kérem fogadja be a kutyusokat!!!Kérem osszátok, valakinek lehet, hogy ismerőskutyusok lesznek!

Köszönöm!!!”

Ipacs László “tollából”

11094444_1012332942144133_1379894720466242436_n.jpg

11254117_1012333055477455_7496707417739193781_n.jpg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.